Erre a hétre egy újabb klasszikus választottam. Egy olyan amerikai népdalról van szó, amelyet már a kezdetektől többféle stílusban és szöveggel adtak elő.
Egy korai változat Leadbellytől származik:
Jelly Roll Morton is rögzítette:
Louis Armstrong szintén felvette:
Gary Davis tiszteletes ugyancsak élőben adta elő egy meglehetősen hosszú és szellemes változatban:
A következő egy olyan folk felvétel, amelynek "szokás szerint" átírt szövegében először hangzik el "könnyűzenei" dalban a pszichedelikus jelző:
Míg az előző az első fehér zenészek által előadott változat, a következő énekes-gitáros nem csupán fehér, de ráadásul az Atlanti-óceán túlsó partjáról származik.
Janis Joplin egy korai felvételén is hallhatjuk
Joplint az a Jorma Kaukonen kísérte, aki elsősorban a Jefferson Airplane gitárosaként vált ismertté, de saját együttest is alakított. Sok-sok évvel ezelőtt elsőként az ő előadásukban hallottam a dalt, amely az ő bemutatkozó lemezükön szerepel:
Két évtizeddel később újra előadták Jack Casadyvel közösen:
A dal egy másik neves San Francisco-i zenész, Jerry Garcia David Grismannel közösen felvett lemezén is hallható:
Marian McPartland és a Steely Dan is eljátszotta:
Végül Willie Nelson előadásában hallhatjátok:
