Tracy Chapman kitűnő első lemezéhez hasonlót később már nem alkotott. Az 1970-es évek elejét megidéző hangzása másfél évtizeddel később meglehetősen idegennek számított, mégis valódi klasszikussá vált. Mostani dala felidézi a sok veszélyt, kockázatot, lemondást, amivel a szerelem járhat: "mindenki" bolondnak tarthatja azt, aki vállalja ezeket. Az ítélkezők ugyanakkor nem tudják, mi ennek a tétje, nem tudják, mennyi áldozatot ér meg az igazi szerelem.

And everybody thinks/ That I'm the fool/ But they don't get/ Any love from you.

Egy akkori élő változat:

12 évvel az előző felvétel után Clapton megírta a kiábránult szerelmes dalát is. Akárcsak a korábbi kettő, ez is Patty Boyd-hoz szól, akivel ekkorra már különváltak. Ez is egy kiváló dal: őszinte és kegyetlen, súlyos és fájdalmas. Robert Cray amerikai gitárossal közösen írta, az ő szólója is hallható a stúdióban felvett változaton.

Old love, leave me alone/ Old love, just go on home.

Fiatalon nagy élmény volt számunkra Clapton akkor megjelent Unplugged lemeze, amelyen ez a dal is szerepelt. A gitáros mellett ezúttal Chuck Leavell zongoraszólóját hallhatjuk.

Végül egy New York-i koncerten készült felvétel, amelyen Tim Carmon különleges, billentyűn előadott szólóját is hallhatjuk:

Másodikként a beteljesült szerelem dala következik. Ezt Clapton hét évvel az előző után írta. Ekkor már együtt élt (az addigra George Harrisontól elvált) Pattie Boyd-dal, akit két évvel később feleségül is vett. Az idilli zene és szöveg fényévnyire van az előző felvétel keserűségétől. Számomra mindig is túl szépnek, "nyálasnak" tűnt, ugyanakkor örökké a ballagási bankettunkra fog emlékeztetni. Még működött a "Somin" a legendás vendéglő, amiben több osztály egyszerre tartotta a középiskolai éveket lezáró estélyt. Az élő zenét a bulihoz részben az évfolyam diákjai biztosították (közülük többen a későbbiekben rövidebb-hosszabb zenész karriert futottak be), és ezt a dalt is előadták. Ezen kívül semmi másra nem emlékszem már arról az estéről. Szóljon tehát a szerelmes szám, amelyben autókulcsról is énekelnek.

And then she asks me
"Do I look alright?"
And I say, "Yes, you look wonderful tonight"

Élő változatok:

Mark Knopflerrel közösen is előadták:

Végül egy akusztikus változat 2019-ből:

Néhány napja koncertezett Budapesten Eric Clapton. Korábban nem gyakran járt Magyarországon, könnyen lehet, hogy utoljára lehetett őt élőben hallani mifelénk. Ebből az alkalomból szerettem volna tőle választani egy dalt - három lett belőle. Ezek a felvételek a gitáros karrierjének, egyszersmind szerelmének három szakaszát örökítik meg. Elsőként szóljon a sóvárgás dala a Derek and the Dominos lemezéről. Clapton ekkor reménytelenül szerelmes volt jóbarátja, George Harrison feleségébe, a modell Patty Boydba. Ez a kínzó vágyakozás teszi annyira őszintévé és megrázóvá e lemez dalait - köztük a mostanit is.

Do you want to see me crawl across the floor to you?
Do you want to hear me beg you to take me back?

Néhány élő felvétel:

Itt a nemrégiben elhunyt Bobby Whitlock, a dal társszerzője énekel.

Ezen akusztikus gitáron adja elő:

A Steely Dan nem szerelmes dalairól ismert, ám nekik is van olyan felvételük, amely illeszkedik a blogba. A különleges art rockot játszó együttes a témához illeszkedően könnyed dallammal rukkolt elő, amit időnként a country stílust alkalmazása tesz még lágyabbá.

Ma érkezett a hír Sebő Ferenc haláláról. Korábban már szerepelt a blogban egy József Attila-feldolgozása. Szóljon emlékére most ez a dal:

Ismét egy olyan együttes követezik, amely még nem szerepelt a blogban, pedig az 1970-es években kitűnő lemezek sorát adta ki. Az amerikai Styx dala a blogban szép számban szereplő dinamikus felvételek sorát gyarapítja, miközben a hard rock és a korabeli progresszív rock elemeit ötvözi.

Élő felvétel a dal előadásáról:

Néhány napja hunyt el az angol énekes-gitáros, Dave Mason. Leginkább a Traffic tagjaként vált ismertté, de ezt követően komoly szólókarriert is befutott. Ezúttal egy 1974-ben rögzített dalát hallhatjátok:

Egy újabb legendás felvétel következik. Az angol Joy Division dalát első lemezük megjelenését követően rögzítették. Nem sokkal ez után viszont a házasságának megromlásától, depressziótól szenvedő alig 23 éves Ian Curtis énekes-gitáros öngyilkos lett. A nagy sikert arató szám és második lemezük egyben az együttes pályáját is lezárta. A többi tag más nevet felvéve folytatta a zenélést.

A későbbiekben a dalnak számos feldolgozása született. Az alábbiakban ezek közül láthattok-hallhattok egy válogatást:

A lenti felvételen a U2 egyik ismert dalával összekötve adja elő egy párizsi koncerten. Éppen az átmenetkor egy nézőtéri incidens is megzavarja őket, így néhány másodpercre kénytelenek megállni.

Újabb kivételes blog következik. Első alkalommal fordul elő, hogy ugyanaz a dal szerepel itt ismételten. Mintegy három és fél éve ugyanis már szántam egy bejegyzést Ben E. King örökzöldjének. Csakhogy nemrégiben hallottam egy amerikai country énekes és gitáros különleges feldolgozását. Először arra gondoltam, hogy beillesztem az akkori blogba, de úgy döntöttem, megérdemel egy sajátot: a gitár intro, az énekes hangja, az egész felvétel hangulata rendkívüli.

Ezen a felvételen mesél is arról, hogy mit jelent számára ez a dal, kinek énekli igazából.